Nagyot lazít Kína: csökkentik a bankok kötelező tartalékrátáját
Csökkenti a kínai bankok kötelező tartalékrátáját a kínai jegybank - jelentette be a kínai nemzeti bank pénteken az internetes oldalán közzétett közleményben.
Csökkenti a kínai bankok kötelező tartalékrátáját a kínai jegybank - jelentette be a kínai nemzeti bank pénteken az internetes oldalán közzétett közleményben.
Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke szerint a delta variáns terjedése és az alacsony átoltottsági számok a világ egyes részein veszélybe sodorják a világgazdasági fellendülést – számol be a hírről a Financial Times.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
Hosszú évek után kellett újra 5 százalék feletti hivatalos inflációs rátával szembesülni a magyar fogyasztóknak áprilisban és májusban. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban talán már jöhetett egy kis enyhülés, de az inkább csak jelképes lehetett, ősszel viszont akár új csúcsra is emelkedhet az infláció. Részben ezekre a fejleményekre reagálhat az MNB a következő hónapokban további kamatemelésekkel.
Fel kell gyorsítani a digitális pénzekkel, digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos kutatásokat, mert aki ezen a téren sikereket ér el, az lesz képes a fenntartható növekedésre - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Egy új kor hajnalán - Pénz a 21. században című, a digitális jegybankpénzről szóló jegybanki tanulmánykötet bemutatóján.
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
"A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes" - így szól Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének értékelése a magyarországi válságkezelésről. A jegybankelnök Magyar Nemzetben megjelent cikkének érvelése szerint a monetáris politika jól vizsgázott, a hitelezés az EU-ban a legdinamikusabban nőtt, így könnyen ki lehet találni, mi a véleménye a fiskális politikáról, ha az összesített eredmény "közepes". Cikkében felsorolja azt is, hogy melyek voltak a válságkezelés "gyengeségei" és "kudarcai".
Az imént közzétette az Eurostat a friss inflációt az eurózónából. A júniusi adat nem okozott meglepetést, az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és az EKB inflációs toleranciaszintjét sem lépte át.
2021. június 24-én Dr. Takáts Elődöt nevezték ki a Budapesti Corvinus Egyetem rektorává, akinek megbízatása 2021. augusztus 1-től lép életbe és Dr. Lánczi Andrást váltja a rektori székben, aki az elmúlt hat évben vezette az Egyetemet. Az egyetem közleménye szerint az új rektor tervei között szerepel többek között a Corvinus nemzetközi elitegyetemmé fejlesztése, a maradandó tudást eredményező élményszerű oktatás megteremtése.
Továbbra is kifejezetten alacsony a forint elleni spekulatív pozíciók állománya, utoljára majdnem négy éve értékelték a külföldi befektetők ennyire pozitívan a magyar devizát – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Komolyabb fordulópontot jelenthet az MNB kedden elindított kamatemelési ciklusa, ami a forintnak is meghozhatja az áttörést.
Ugyan az MNB kamatemelését a piac már az elmúlt bő egy hónapban elkezdte beárazni, ma reggelre a kamatemelés után egy kisebbet még ugrott a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak mértéke, a BUBOR több lejáraton is több bázispontot emelkedett. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztője is emelkedhet majd.
A Magyar Nemzeti Bank ma megemelte hivatalos alapkamat és valódi irányadó kamatát is, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette a Növekedési Hitelprogram kivezetését. A lépésekre a forint erősödéssel reagált, megkezdődött a montáris kondíciók szigorodásának rég nem látott korszaka Magyarországon.
Az MNB Monetáris Tanácsa 0,9%-ra emelte az alapkamatot keddi ülésén. A lépéssel kapcsolatban az elemzők elsősorban azt emelték ki, hogy a következő időszakban akár havonta is jöhet újabb és újabb szigorítás.
Délután háromkor online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök és az alelnökök. Az esemény apropója, hogy a Monetáris Tanács közel tíz év után először emelte meg az alapkamatot. A tájékoztatón a jegybank vezetése egyértelműen kamatemelési ciklus mellett tette le a garast, mely akár havonta is szigorításokat hozhat.
Az eddigi 0,6 százalékról 0,9%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ezzel közel tíz év után az első hasonló lépést láttuk. Hamarosan jön a döntés indoklása a közleményben, illetve sajtótájékoztatót is tart a jegybank vezetése. Mindezek mellett a friss GDP- és inflációs prognózis is megjelenik.
Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
Az inflációs veszélyekre reagálva közel tíz év után ma először emel (hivatalosan) kamatot a Magyar Nemzeti Bank - nagyjából ennyit tudhatunk biztosan a monetáris tanács mai ülése előtt. Az izgalmakat fokozza, hogy nem csak a kamatemelés mértéke bizonytalan, hanem a sajátos monetáris politikai eszköztár miatt annak módja is. Sorra vesszük a mai lehetőségeket.
Majdnem tíz éve, 2011 decemberében volt utoljára példa arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa megemelje az alapkamatot. Akkor 6,5%-ról 7%-ra kellett szigorítania a jegybanknak, onnan csökkent fokozatosan 0,6%-ra a ráta, ahonnan tavaly nyár óta nem mozdult. Most viszont komoly meglepetés lenne, ha nem emelne az MNB, hiszen hetek óta ezt kommunikálják a befektetők felé.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Új kutatások előzetes eredményeit közölték.
Túlzottan magasnak tartják reptéri díjakat.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A globális olajpiac is reagált.
Litvánia a Trump által kitűzött 5 százalékos célon is túllőne.
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
